Márton napi barkácsolás

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Márton napi barkácsolás

Múzeumunk kiállításaihoz több ponton is kötődik a Márton napi liba. Márton püspök a Római Birodalom Pannonia tartományában, Saváriában (mai Szombathely) született. Jóságáról már életében ismert volt Márton, aki pl. a hadsereg katonájaként köpenyét egy koldusnak adta. Mikor hírét vette, hogy püspökké akarják kinevezni, a libák óljába bújt, de a szárnyasok elárulták őt. Más római történet is megemlékezik Mars isten szent madarairól, a ludakról, akik éjjel gágogásukkal mentették meg Rómát a rátámadó ellenségtől. Az Emléktérben a látogatók felidézhetik, hogy milyen lehetett a golyóstoll feltalálása előtti időben, kihegyezett lúdtollakkal írni. Számos néphagyomány maradt ránk eleinktől, mely Márton naphoz kötődik. Ahogy a mondás tartja: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Úgy tartották, hogy minél többet isznak annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ezen a napon fogyasztották először a tömött libákat és az újbort: „A bornak szent Márton a bírája” – az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor, vélekedtek. A Dunatár, a múzeum padlásán többek között az ártéri gazdálkodást is bemutatja, melynek szerves része az állatok (lovak, szarvasmarhák, ludak…) ártéri területeken való legeltetése. A Márton nap hagyományosan a béresek, a juhászok elszámoltatásának a napja. A pásztorok hazahajtották a rájuk bízott állatokat, köszöntőt mondtak és vesszőt (Márton vesszeje) adtak ajándékba a gazdának. Következő tavasszal ezzel az ággal hajtották ki az állatokat a legelőre. Több helyen ezen a napon fogadták meg a következő évre a juhászokat.