Attila utcai ásatás

Véget ért az Attila utcai mentőfeltárás.

A régészeti megfigyelésből lett mentőfeltárás 3 hétig zajlott, miután egy társasház építésének előkészítése közben régészeti objektumok rajzolódtak ki a földből. A helyszínen felügyelő Szabó Antal vezetésével eztán megkezdődött a gyorsított tempójú feltáró munka. Ez idő alatt 6-7 fő szakalkalmazott dolgozott napi 9 órában, hogy a különböző korú és anyagú leleteket felszínre hozza, miután azoknak pontos lelőhelyét rögzítették.

A szegényes leletanyag ellenére eredményesnek mondható az ásatás, hiszen a felszínre bukkant néhány tárgy és objektum egy kézműves mesterműhelyéről árulkodik. Ezt a 2-3. évtizeddel ezelőtt megtalált turbános sírkövekkel összevetve megállapítható, hogy a hódoltság korabeli Paks szíve valahol az Attila utcától délre doboghatott. Mindezek, illetve a jövőben napvilágot látó információk is segítik a város török kori palánkvárának pontos elhelyezkedését megállapítani.

A néhány középkori tárgy mellett (mint pl napóra, kályhadísz, bronz gyűrű, érme) számos 15-16. századi kályhaszem, 19-20. századi kerámiatöredék illetve jó néhány állatcsont is előkerült egy-egy gödör mélyéről. Ezekben a 1,5 – 2 m mély lyukakban keverve volt jelen a két nagy történelmi kor tárgyi anyaga, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy hulladéktárolóként használták őket.

Régészeink a PTE BTK Régészet Tanszékének hallgatóival együtt immár újra a lussoniumi tervásatáson dolgoznak, hogy még több információt derítsenek ki a római kori temetőről.